1. meghat�roz�sa:

Az asztrol�gia tudom�nytalan elm�lete alapj�n k�sz�tett j�slat. Abb�l kiindulva, milyen volt a Nap helyzete az �llat�vben, ill. a bolyg�k �ll�sa az �gbolton, mikor a j�slatot k�r� sz�letett, "meghat�rozza" az illet� eg�sz �letp�ly�j�t, bele�rtve a j�v�j�t is; adott id�szakra a bolyg��ll�s szerint szerencs�t vagy balszerencs�t j�sol. G�r�g sz� (�tford�t�sa: 'az �ra megfigyel�se').

(Forr�s: �rtelmez� K�zisz�t�r)

2. meghat�roz�sa:

Az asztrol�gusok felfog�sa szerint az ember par�nyi r�sze l�v�n a vil�gegyetemnek, annak sors�ban osztozik, f�k�ppen a csillagok vannak befoly�ssal az emberre, ha teh�t valakinek j�vend� sors�t meg akarjuk tudni, vizsg�lat t�rgy�v� kell tenn�nk a csillagok �ll�s�t sz�let�se perc�ben. A mennyboltozatnak j�sl�s c�lj�ra rajzban val� megr�gz�t�s�t nevezz�k horoszk�pnak. A horoszk�pk�sz�t�s �sei a kaldeusok voltak, akik szerint mindenki sz�let�se perc�ben az �llatk�r valamely csillag�nak befoly�sa al� ker�l. E tudom�nyt Claudius Ptolemaios, a kiv�l� csillag�sz fejlesztette tov�bb, a Kr. u.-i m�sodik sz.-ban, bonyolult rendszert dolgozv�n ki a bolyg�k "h�zair�l, h�romsz�geir�l, "emelked�s�r�l, "m�rt�k�r�l �s "arculat�r�l. Ptolemaios tudom�nyosan meg is indokolta asztrol�giai horoszk� -rendszer�t, melynek bevezet� k�vetkeztet�seiben - amelyekben pl. a k�l�nb�z� �g�v hat�s�ra viszi vissza az emberek k�l�nb�z� fizikum�t, - igaza van ; tov�bbi k�vetkeztet�sei azonban �nk�nyesek. E rendszert a k�z�pkor nagy tiszteletben tartotta �s tov�bbfejlesztette, amiben Villanova spanyol-m�r rendszere jeleskedett a XIII. sz.-ban A tet�pontot a XV-XVI. sz. hozta meg. Maga M�ty�s kir�ly minden jelent�s tette el�tt horoszk�pot szerkesztetett asztrol�gusai �ltal. Amikor 1473 �pr. 2. term�szetes fia, a k�s�bbi Corvin J�nos herceg megsz�letett, t�bb horoszk�pot k�sz�tettek sz�m�ra ; ezek k�z�l kett� fenmaradt, minden j�t ig�rv�n a kir�lyfinak. II. Ul�szl� �ppens�ggel felfesttette a budai v�r egyik term�nek mennyezet�re azt a csillagk�pet, amelyben tr�nral�pett. E horoszk�pdivat kiv�l� csillag�sztud�sokat is arra k�sztetett, hogy - meggy�z�d�s�k ellen�re is - horoszk�pok k�sz�t�s�vel foglalkozzanak. Mad�ch : Az ember trag�di�j�-nak VIII. sz�ne szeml�ltet�en mutatja be a horoszk�pok titokzatos vil�g�ban Rudolf kir�lyt �s cs�sz�rt a tud�s Kepler csillag�sszal. A horoszk�pk�sz�t�s praktikus foglalkoz�s l�v�n, nem riadt vissza a r�szletekt�l s az ember �letkor�n k�v�l minden r�szlet megj�sl�s�ba is belemer�szkedett, a horoszk�p kijav�t�s�ra azonban rendszerint fentartotta jog�t. A XVIII-XIX. sz.-i hanyatl�sa ut�n mai okkultizmusra hajlamos korunkban ism�t vir�gzik a horoszk�pk�sz�t�s ; egy n�met okkultista foly�irat hirdet�je 1927. 1.20 m�rk��rt mindenkinek j�v�j�t felt�rja, aki meg�rja sz�let�se pontos idej�t. Azt a k�r�lm�nyt, hogy sz�mos horoszk�p beteljesedik, a komoly tudom�ny avval magyar�zza meg, hogy hisz�keny emberek a horoszk�p szuggeszt�v hat�sa al� ker�lnek �s parancsk�nt teljes�tik a horoszk�p j�vend�l�seit.

(forr�s: Tolnai Nagy Lexikon)

3. meghat�roz�sa:

(g�r. ) a. m. �ra-l�t�, h�romf�le jelent�sben haszn�latos. 1. H. -oknak nevezt�k a r�gi egyiptomiakn�l azokat a papokat, kiknek k�teless�g�k volt a csillagok megfigyel�se. Minden id�ben tudniok kellett ezek �ll�s�t, a kir�lynak �k jelezt�k a nap kezdet�t �s a tervbe vett munk�k kivitel�re legkedvez�bb �r�kat. Vall�sos k�rmenetekn�l �k mentek legel�l, csillag�szati m�szereket hordozva. -2. Az asztrol�gi�ban H. jelenti az ekliptika ama pontj�t, mely valamely esem�ny pillanat�ban �ppen f�lkel�ben volt. Ha sz�let�sre vonatkozott, �gy nativit�snak nevezt�k. Az asztrol�gia szerint ebben a pontban tart�zkodik a sz�let�s g�niusza, melynek v�delme, alatt a sz�letett egy�n �ll. Az asztrol�gusok a H. -b�l a sz�letett egy�n j�v�j�t j�solt�k. -3. Eble M. csillag�sz H. -nak nevezett el egy kis hordozhat� m�szert, melynek seg�ts�g�vel az id�t mintegy f�lpercnyi pontoss�ggal lehet meghat�rozni.

(Forr�s: R�vai Nagy Lexikon)