1. meghatározása:

Az asztrológia tudománytalan elmélete alapján készített jóslat. Abból kiindulva, milyen volt a Nap helyzete az állatövben, ill. a bolygók állása az égbolton, mikor a jóslatot kérő született, "meghatározza" az illető egész életpályáját, beleértve a jövőjét is; adott időszakra a bolygóállás szerint szerencsét vagy balszerencsét jósol. Görög szó (átfordítása: 'az óra megfigyelése').

(Forrás: Értelmező Kéziszótár)

2. meghatározása:

Az asztrológusok felfogása szerint az ember parányi része lévén a világegyetemnek, annak sorsában osztozik, főképpen a csillagok vannak befolyással az emberre, ha tehát valakinek jövendő sorsát meg akarjuk tudni, vizsgálat tárgyává kell tennünk a csillagok állását születése percében. A mennyboltozatnak jóslás céljára rajzban való megrögzítését nevezzük horoszkópnak. A horoszkópkészítés ősei a kaldeusok voltak, akik szerint mindenki születése percében az állatkör valamely csillagának befolyása alá kerül. E tudományt Claudius Ptolemaios, a kiváló csillagász fejlesztette tovább, a Kr. u.-i második sz.-ban, bonyolult rendszert dolgozván ki a bolygók "házairól, háromszögeiről, "emelkedéséről, "mértékéről és "arculatáról. Ptolemaios tudományosan meg is indokolta asztrológiai horoszkó -rendszerét, melynek bevezető következtetéseiben - amelyekben pl. a különböző égöv hatására viszi vissza az emberek különböző fizikumát, - igaza van ; további következtetései azonban önkényesek. E rendszert a középkor nagy tiszteletben tartotta és továbbfejlesztette, amiben Villanova spanyol-mór rendszere jeleskedett a XIII. sz.-ban A tetőpontot a XV-XVI. sz. hozta meg. Maga Mátyás király minden jelentős tette előtt horoszkópot szerkesztetett asztrológusai által. Amikor 1473 ápr. 2. természetes fia, a későbbi Corvin János herceg megszületett, több horoszkópot készítettek számára ; ezek közül kettő fenmaradt, minden jót igérvén a királyfinak. II. Ulászló éppenséggel felfesttette a budai vár egyik termének mennyezetére azt a csillagképet, amelyben trónralépett. E horoszkópdivat kiváló csillagásztudósokat is arra késztetett, hogy - meggyőződésük ellenére is - horoszkópok készítésével foglalkozzanak. Madách : Az ember tragédiájá-nak VIII. színe szemléltetően mutatja be a horoszkópok titokzatos világában Rudolf királyt és császárt a tudós Kepler csillagásszal. A horoszkópkészítés praktikus foglalkozás lévén, nem riadt vissza a részletektől s az ember életkorán kívül minden részlet megjóslásába is belemerészkedett, a horoszkóp kijavítására azonban rendszerint fentartotta jogát. A XVIII-XIX. sz.-i hanyatlása után mai okkultizmusra hajlamos korunkban ismét virágzik a horoszkópkészítés ; egy német okkultista folyóirat hirdetője 1927. 1.20 márkáért mindenkinek jövőjét feltárja, aki megírja születése pontos idejét. Azt a körülményt, hogy számos horoszkóp beteljesedik, a komoly tudomány avval magyarázza meg, hogy hiszékeny emberek a horoszkóp szuggesztív hatása alá kerülnek és parancsként teljesítik a horoszkóp jövendöléseit.

(forrás: Tolnai Nagy Lexikon)

3. meghatározása:

(gör. ) a. m. óra-látó, háromféle jelentésben használatos. 1. H. -oknak nevezték a régi egyiptomiaknál azokat a papokat, kiknek kötelességük volt a csillagok megfigyelése. Minden időben tudniok kellett ezek állását, a királynak ők jelezték a nap kezdetét és a tervbe vett munkák kivitelére legkedvezőbb órákat. Vallásos körmeneteknél ők mentek legelál, csillagászati műszereket hordozva. -2. Az asztrológiában H. jelenti az ekliptika ama pontját, mely valamely esemény pillanatában éppen fölkelőben volt. Ha születésre vonatkozott, úgy nativitásnak nevezték. Az asztrológia szerint ebben a pontban tartózkodik a születés géniusza, melynek védelme, alatt a született egyén áll. Az asztrológusok a H. -ból a született egyén jövőjét jósolták. -3. Eble M. csillagász H. -nak nevezett el egy kis hordozható műszert, melynek segítségével az időt mintegy félpercnyi pontossággal lehet meghatározni.

(Forrás: Révai Nagy Lexikon)