Az els� telepesek

�rorsz�g �kori t�rt�nelm�r�l az �r mitol�gia, n�h�ny r�mai t�rt�net�r� utal�sai �s a r�g�szeti leletek alapj�n vannak ismereteink.

A sziget els� lak�i a k�z�ps� k�korban, Kr.e. a 8. �vezredben �rkezhettek, amikor a sarki j�gsapk�k kezdtek visszah�z�dni. Kb. 3000 �vvel k�s�bb a kontinensr�l behozt�k a f�ldm�vel�st, �s ezzel l�trej�tt egy magas neolitikus kult�ra. Ebb�l az �d�szakb�l sz�rmaznak a hatalmas k�t�mb�k, melyeket ritu�lis �s asztrol�giai c�lokra �ll�tottak k�l�nb�z� helyeken.

Kr.e. 2500 t�j�n elkezd�d�tt a bronzkorszak. Ebb�l az id�b�l m�ves arany �s bronz d�szek, fegyverek maradtak r�nk.

A kelt�k

A vaskorszak kezdet�vel �rkeztek a szigetre a kelt�k. Val�sz�n�leg n�gy hull�mban h�d�tott�k meg a szigetet, a Kr.e. 8. �s 1. sz�zad k�z�tt. (A kelt�k m�tikus h�d�t�sair�l a H�d�t�sok k�nyve tud�s�t.) Az utols� a gael hull�m volt. Ebben az id�ben t�bb mint 100 apr� kir�lys�g (tuath) j�tt l�tre az �r-szigeten.

Egyes kir�lyok m�s kir�lyok f�l�tt is uralkodtak, m�sok csak korl�tozott hatalommal rendelkeztek. Ebben a rendszerben elk�l�n�lt az arisztokr�cia, a kl�rus �s a paraszts�g. A harcokban csak az arisztokrat�k vettek r�szt. A kl�rus a druid�kb�l �llt, �k foglalkoztak a k�z�ss�gek vall�si, szellemi �let�vel, eg�szs�g�vel, �k adt�k tov�bb a kiv�lasztottaknak a m�gikus, asztrol�giai �s t�rt�nelmi tud�st, ugyanakkor k�lt�k, zen�szek is voltak. (B�r a f�lik is k�lt�k �s zen�szek voltak, nekik eg�szen m�s st�tuszuk volt a kelta t�rsadalmakban, mint a druid�knak: �k mai kifejez�ssel a hatalmi propagand��rt feleltek.)

A kelta t�rsadalmakban a Brehon T�rv�nyek uralkodtak, melyek az �ldozat t�rsadalmi st�tusz�t�l f�gg�en b�ntett�k a t�rv�nytelens�get. Hal�lb�ntet�s nem volt

A r�mai h�d�t�s

Kr.u. 43-ban a r�maiak megh�d�tott�k Britanni�t. Sk�cia �s �rorsz�g f�ggetlen maradt. Britannia �s �rorsz�g k�z�tt tov�bbra is fennmaradt a kereskedelmi kapcsolat, �m a R�mai Birodalom buk�sa ut�n, a 400-as �vekben az �rek elfoglalt�k Sk�ci�t, Walest �s Cornwallt. K�s�bb a britek mindenhonnan ki�zt�k �ket, kiv�ve Sk�ci�t, ahol a Dal Riata kl�n tov�bb�lt. Ebb�l alakult k�s�bb a sk�t kir�lys�g.

A kereszt�nys�g

�rorsz�gban a kereszt�nys�g a 400-as �vekben kezdett elterjedni. Az els� kereszt�ny misszion�rius egy Palladius nev� szerzetes volt, aki 431-ben �rkezett a szigetre. Egy �vvel k�s�bb meg�rkezett Szent Patrik is, �rorsz�g v�d�szentje. � volt a legsikeresebb terjeszt�je a kereszt�ny hitnek, alakj�hoz sz�mtalan legenda f�z�dik.

�ll�t�lag Szent Patrik vezette be a latin �b�c�t, amely igen fontos l�p�s volt, hiszen ezzel �rott form�ban r�gz�thett�k az igen gazdag �r or�lis kult�r�t. Patrik �s t�rsai t�bb sz�z templomot �s kolostort alap�tottak. A kolostorok lassan kultur�lis k�zpontokk� v�ltak.

A vikingek

A 9. sz�zadt�l a vikingek folyamatosan t�madt�k Britanni�t, �rorsz�got �s Franciaorsz�g �szaki r�sz�t hadizs�km�ny gy�jt�s c�lj�b�l. 840-ben egy eg�sz �vet maradtak �rorsz�gban. N�h�ny t�borhelyen er�d�t �p�tettek, amelyek k�r� k�s�bb v�rosok �p�ltek. Ilyen volt Dubhlinn ( Dublin), Vadrefjord ( Waterford) �s Cork. 851 ut�n az �reknek siker�lt el�zni�k �ket, �m 914-ben �jra t�madtak, visszah�d�tva Dublint �s Waterfordot. A leger�sebb �r kir�ly, Niall Gl�ndub - aki egyben a leger�sebb kl�nhoz, az U� N�ill-hez (k�s�bb O'Neill) tartozott - megpr�b�lta ki�zni �ket, �m 919-ben egy csat�ban �let�t vesztette. A vikingek m�g k�t v�rost alap�tottak: Veisfjordot ( Wexford) �s Limericket. 950 ut�n a t�mad�sok abbamaradtak, �s a vikingek letelepedtek a keleti partokn�l. Innen ir�ny�tott�k a sziget egy r�sz�t, �s id�vel el�resedtek. Hatalmukat Brian Boru nagykir�ly t�rte meg, aki egyes�tette az �r kir�lys�gokat. A clontarfi csata ut�n, ahol maga Brian Boru is �let�t vesztette, elkezd�d�tt egy hosszas visz�lykod�s az �r kir�lyok k�z�tt

Az angolok (normannok)

A hatalom�rt foly� harc �rorsz�gban od�ig fajult, hogy az egyik kir�ly, Dairmait Mac Murchada, a normannokhoz fordult: Pembroke earlj�nek, Richard de Clare-nek (akit Strongbow n�ven ismernek) seg�ts�g�t k�rte a hatalom megszerz�s�hez. A normann lovag 1169-ben sereg�vel legy�zte Leinstert �s Dublint, �gy Dairmait Mac Murchada �tvehette a hatalmat a ter�letek f�l�tt. Hal�la ut�n Strongbow lett az �j kir�ly. �m II. Henrik angol kir�ly tartott att�l, hogy egy meger�s�d�tt normann kol�nia a riv�lisa lehet; 1155-ben IV. Hadrianus p�pa bull�ja enged�lyt adott Henriknek, hogy elfoglalja �rorsz�got, ter�leteket aj�nlva neki, ha meg�ll�tja az �r egyh�zban elhatalmasodott korrupci�t.

Henrik 1171-ben t�madta meg �rorsz�got, �gy � lett az els� angol kir�ly, aki �r f�ldre l�pett. Miut�n megszerezte a hatalmat, �rorsz�got fi�nak, J�nosnak adom�nyozta, �s kinevezte �t �rorsz�g lordj�nak. Hal�la ut�n fia k�vette �t a tr�non, �gy J�nos kir�ly alatt �rorsz�g egyes�lt Angli�val.

Az angolok hatalma lassan a pale-re, a Dublin k�rny�ki ter�letekre korl�toz�dott. Az ide telep�l� angol arisztokr�cia lassan el�resedett, �k lettek az �gynevezett Old English, akik k�z�ss�get v�llaltak az �rekkel, �rorsz�got saj�t haz�juknak tartott�k, �s a reform�ci� ut�n is katolikusok maradtak.

A kezdetek

1536-ban VIII. Henrik szak�t a p�p�val, �s megalap�tja az anglik�n egyh�zat. M�g az angolok, walesiek, �s k�s�bb a sk�tok is, �tvett�k a protest�ns vall�st, addig az �rek megmaradtak katolikusnak. Ez a t�ny meghat�roz� volt az �r t�rt�nelem tov�bbi alakul�s�ban.

Cromwell

A 17. sz�zad elej�n sk�t �s angol (protest�ns) telepesek �rkeztek �rorsz�g �szaki ter�leteire. Bevezettek egy sor diszkriminat�v t�rv�nyt, mely els�sorban az �r katolikusokat s�jtotta.

1641-ben az ulsteri katolikusok fell�zadtak, �s megt�madt�k a protest�ns �r telepeseket. A polg�rh�bor�ban t�bb mint t�zezer protest�ns vesztette �let�t.

1653 �s 1658 k�z�tt Anglia kir�ly n�lk�l maradt, �s ezalatt Oliver Cromwell ir�ny�totta a birodalmat, aki nemcsak megr�gz�tt protest�ns, de igen kem�nykez� uralkod� is volt. 1649-ben sereg�vel �rorsz�gba ment, hogy megtorolja a l�zad�st, lem�sz�rolva t�bbezer katolikust.

II. Jakab

Cromwellt II. K�roly, majd �t II. Jakab k�vette az uralkod�i sz�kben. Jakab bevezetett egy sor olyan rendelkezd�st, amely vissza�ll�totta jogaikba a katolikusokat. Amikor a katolikusok magasabb funkci�kat is elkezdtek bet�lteni, mint az addig szok�sos volt, az angol parlament gyanakodni kezdett, hogy a kir�ly vissza akarja hozni a katolicizmust. Jakab l�nya, M�ria, feles�g�l ment a protest�ns Or�niai Vilmoshoz, aki ez�ltal Jakab jogos ut�dj�v� v�lt. Ezalatt meger�s�tett�k az �r hadsereget, arra az esetre, ha Jakabnak sz�ks�ge lenne r�.

1688-ban Jakabnak fia sz�letett, akit katolikusnak keresztelt, �s azt akarta, hogy � k�vesse majd a tr�non. A parlament ezzel nem �rtett egyet, �s �zenetet k�ldtek Or�niai Vilmosnak, hogy j�jj�n, �s foglalja el a tr�nt. 1689-ben el is foglalta, �s az ulsteri protest�nsok is biztos�tott�k �t t�mogat�sukr�l. Ezalatt Jakab Franciaorsz�gba menek�lt.

1690-ben Jakab �rorsz�gba ment, hogy sereget gy�jts�n. Elkezd�d�tt a harc az �r protest�nsokkal. V�g�l a boyne-i csat�ban Or�niai Vilmos �s a protest�nsok gy�zelmet arattak a katolikusok f�l�tt. A csata eml�k�re minden �vben felvonulnak a protest�nsok a harc sz�nhely�n.

Wolfe Tone �s az egyes�l�s

1791-ben Belfastban Theobald Wolfe Tone megalap�tja az Egyes�lt �rek Sz�vets�g�t (United Irishmen), amely halad� szellem� protest�ns �s katolikus �rekb�l �ll, �s a k�t vall�s b�k�s egy�tt�l�s�t c�lozza meg. A britek vesz�lyt l�tnak a sz�vets�gben, �s 1798-ban meg�lik n�h�ny tagj�t. Wolfe Tone erre felkel�st robbant ki, amelyet a Vinegar Hill-i m�sz�rl�ssal az angolok kegyetlen�l levernek. Ekkor Franciaorsz�gb�l er�s�t�s �rkezik, de az angolok ezt is legy�zik, a franci�kat t�mogat� �reket pedig haza�rul�s v�dj�val kiv�gzik vagy t�ml�cbe vetik. Wolfe Tone a b�rt�nben �ngyilkos lesz.

A felkel�st megtorland�, 1800-ban az angolok bevezetik az Egyes�l�si T�rv�nyt (Act of Union), amely leg�lisan is kimondja Anglia �s �rorsz�g (gyakorlatilag m�r r�g �rv�nyben lev�, �m t�rv�ny �ltal m�g nem szentes�tett) egyes�t�s�t. Ezzel l�trej�n az Egyes�lt Kir�lys�g(United Kingdom of Great Britain and Ireland).

(http://europa.christianus.org.yu/oldalak/irorszag.htm)