[100-81] [80-61] [60-41] [40-21] [20-1]
szia
benne lennél egy banner/afi cserében?
nagyon tetszik az oldal, meg az is, amik rajta vannak:)
szóval megtisztelnél.
itt a bannerem, és előre is köszi, ha igen, ha nem.
lOra
www.twilight-saga.gportal.hu
ui: kalypszo lánya vagyok.
|
Szia,kedves szerkesztő! Lenne kedved egy buttoncseréhez? Ha igen,tedd be kérlek a vendégkönyvembe!
Szép estét: Sebzett Angyal |
szeretettel idracsad
|
SZERETETTEL IDRACSAD
|
Kellemes karácsonyt és Boldog Új Évet kívánok neked!
Alexiel
|
Free Comments & Graphics
Jakab Anikó:
KARÁCSONYI ANGYALOK
Angyalszárnyon küldeményem érkezett.
Rá volt írva csomagomra: Szeretet.
Felnyitottam melengetem szívemben.
Csoda történt, megváltoztatott engem.
Reményeink hírnökei az Angyalok.
Leszállnak, s szívünk máris mosolyog!
Halkan súggva mondják el nekünk,
Karácsonykor megváltozhat életünk.
Általunk lesz fényesebb a Karácsony
Szeretteim arcában ma azt látom,
Hogy szemük tiszta örömtől ragyog,
mikor mindenki egymásra mosolyog.
Csillagszórók felszikrázó fényében
fahéj-illatú, langy-meleg estében.
Ajándékot hordoz a szeretet,
Angyalszárnyak simogatják
szívemet.
Boldog, békés karácsonyi Ünnepeket kívánok szeretettel: Kalypszo |
„A barátság - ez a szent emberi kapocs - úgy oltalmaz a magánytól, a számkivetettségtől, a félelemtől, a mozdulatlanságtól, hogy énünket megkettőzi: két szem - egy látvány; két szív - egy érzés; két hang - egy gondolat; két test - egy lélek.”
(Tatiosz)
Kellemes és vidám napot, és szép hétvégét kívánok neked!
Alexiel
|
szia! nagyon szép és tartalmas az oldalad! mit szólnál egy bannercseréhez? válaszodat a vendégkönyvembe várom!
pux! Avry |
|
A híres mítoszhős Sui Ren, aki tüzet csiholt az emberiségnek |
 |
|
中国国际广播电台
 Réges-régen az emberek nem ismerték a tüzet. Ha besötétedett, összebújtak, hogy ne támadják meg őket a vadállatok, és egymás melegével tartották magukat életben. Mindent nyersen ettek, ettől sokat betegeskedtek, igen rövid ideig éltek.
A Mennyei Főisten igen megsajnálta az emberek keserű életét, ezért elrendelte, hogy az emberiség ismerje meg a tüzet. Tehát mennydörgéssel tüzet csinált egy erdőben, de a rettenetes látvány elől eszeveszetten menekültek az emberek. Nem sokkal később alábbhagyott a vihar és a mennydörgés, újra sötétség borította a földet, de meglepetésükre eltűntek a vadállatok. Vajon a dúvadak félnek a fényes dologtól? - mormogott magában egy fiatalember, és közelebb lépett a tűzhöz. Ahogy egyre közelebb került a tűzhöz, a fiatalember önkéntelenül felkiáltott: "A tűz nemcsak nem félelmetes, hanem meleget is ad!" Közben az emberek felfigyeltek a megégett állathúsra is, amely jó illatot árasztott. Leültek hát a megsült állatok mellé, és enni kezdtek belőlük, és olyan ízletesnek találták, mint még soha semmit eddig. Rájöttek, hogy milyen csodálatos dolog a tűz, amely nemcsak meleget, hanem finom ételt is ad nekik. Úgy döntöttek, hogy külön embereket jelölnek ki, akik egymást váltva vigyáznak a tűzre. Ám az egyik éjszaka, az ügyeletes figyelő elaludt és kihunyt a tűz. Kétségbeestek, hiszen újra a sötétség és a hideg lett az úr. Nagyobb volt az emberek fájdalma, mint ameddig nem ismerték a tüzet.
Egy sötét és hideg éjszaka a fiatalembernek, aki elsőnek fedezte fel a tüzet, álmában a Mennyei Főisten azt suttogta, menjen egyenesen nyugatra addig, ameddig nagy világosságot nem lát. Felkerekedett hát, hegyeken, folyókon át, de sehol nem látott nagy világosságot. Ledőlt a fiatalember egy shui fa törzsénél, és elaludt. Álmában felvillant fölötte a shui fa, aztán mégegyszer felvillant, végül az egész erdő világos lett a fénytől. Vajon hogy villant fel a fény? Kiderült: kemény csőrű madarak vájták a kemény shui fát. Minden vájáskor szikra pattant elő. Ettől kapott ihletet a fiatalember, leszakított egy vékony ágat, és ezt a fatörzshöz dörzsölte. Ugyan szikrázott ez is, csakhogy tűz nem gyulladt tőle. Sokféle faszálat szedett össze a fiatalember, egymással dörzsölte azokat - sikertelenül. Végül megszáradt füvet rakott a fa alá, újabb próbálkozások után végül meggyulladt a száraz fű, onnan tovább a vékony faág is lángra kapott. Örömében kicsordult a könnye.
Hazavitte hát a fiatalember a faág végén lángoló tüzet, de a tűzcsiholó módszert is. Ettől kezdve az emberek nem kellett többé félniük a hidegtől és a dúvadaktól, a húst sem ették többé nyersen. A fiatalembert vezérnek választották, ami természetes dolog, hiszen ő hozta el a mindent éltető tüzet. Később a Shui Ren, azaz a „Shu fából tüzet csiholó” nevet adták neki.
Szia! Kellemes napot neked, ezen a didergős, októberi napon is! Hogy ne fázz, elküldtem neked ezt a szép mesét!
Pusy: Alexiel | |
 |
 |
 |
[100-81] [80-61] [60-41] [40-21] [20-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Új bejegyzés
Frissítés
Ingyen SMS küldés! 
